Az igazi

Az ember rengeteget elmélkedik különböző dolgokon... közöttük nem hinném, hogy ne volna olyan ember akinek ne fordult volna meg a fejében az a kérdés, hogy ki lesz neki az igazi??? vagy ha találkozik az igazival fogja majd tudni, hogy ő volt??? felfogja tudni ismerni??? Én most már tudom a választ... mondjon akárki akár mint... igen... tudni fogod, hogy ő az... befog toppanni az életedbe akkor amikor a legkevésbé várnád... feje tetejére fog állítani mindent... úgy össze fog zavarni, mint még soha senki... rá jössz majd, hogy eddigi életedben semmi nem volt fontos... mindent összefog kuszálni... érezni fogod, hogy már semmi sem az aminek látszik... tudni fogod, hogy feladnál érte bármit... még olyan dolgokat is amik addig az életed jelentették... amikért addig küzdöttél... úgy megfog bolondítani, mint még semmi és senki... ez nem az a szerelem lesz mint az eddigiek... ezt érezni és tudni fogod, hogy ez egészen más... harcolni fogsz érte és küzdeni az utolsó lélegzet vételedig... megfogsz bolondulni, ha nem lehet melletted... és megfog őríteni a hiánya ha nem ír vagy beszél hozzád... szenvedés lesz minden egyes perc nélküle... és amikor újra kapcsolatba kerülsz vele akár milyen módon... ha hozzád szól... ha hallani fogod a hangját... ha a szemébe nézhetsz... ha hozzád ér... ha megfogja a kezed... ha játszik a hajaddal... ha átölel... ha megpuszil... ha csak rád néz... ha csak ott lesz előtted... már minden más lesz... minden sokkal könnyebb lesz... eltűnik majd a világ összes fájdalma és öröme... megfog szűnni minden körülötted... és a szívedben béke fog honolni és megnyugvás... az egyetlen baj csak az lesz, hogy ez mind csak addig fog tartani amig ő veled lesz... de ha szerencsésebb leszel, mint én... akkor a tied lesz és megtarthatod... ha nem... meg elengeded... úgy, hogy érzed, hogy megszakadsz és , hogy kitépnek belőled mindent... üres leszel és megfog kelleni keresned, hogy miért és hogyan tovább... hogy is lehet így élni?? idővel talán eljön az elfogadás érzése... a bele törődés és könnyebb lesz... de addig is élni kell valahogy... nekünk nem volt jó az időzítés... talán nem is lesz jó soha.. bár igaz nem tudom, mit tartogat még az élet... de most ... most el kell engednem azzal a tudattal, hogy éget belülről ez az érzés, hogy tudom, hogy ő az akit nekem szánt az ég... ő nekem az igazi... de talán soha nem lesz az enyém...különös és ellent mondásos érzés... de nincs mit tenni... el kell fogadni... talán idővel fordul a kocka... talán egyszer olyan lesz, mint egy romantikus film... újra találkozunk és akkor együtt is lehetünk... talán akkor nem lesz ilyen rossz az időzítés... talán egyszer... de most el kell engednem... még ha bele is szakad a szívem... majd egyszer...