2008. december 16., kedd

Elso lepes...


Erdekes dolog ez az elso lepes....nekem szemely szerint mindig nagyon nehezen megy....de foleg akkor es olyan emberekkel kapcsolatban amik es akik tenyleg fontosak nekem....most kicsit ugy vagyok, hogy sajat magamat korholom azert, hogy ilyen szerencsetlen vagyok...es nem vagyok kepes meg tenni az elso lepest valaki fele...es ezzel csak magamnak okozok fajdalmat....aki olvatsa az elozo bejegyzesem az azert talan sejti, hogy mirol is van szo....vagy esteleg elorebb van valamivel mint azok akik csak ezt olvassak...de engem ez abszolut hidegen hagy....hiszen nem is azert irok, hogy barki is elolvassa....hanem csak azert mert amikor egy bejegyzes vegere erek egyszeruen egy megkonnyebbulest erzek...megkonnyebbulok amikor valami olyant ki irhatok magambol ami bant...most ez az elso lepeses dolog bant..mert nem birom felfogni...hogy...hogy lehetek ennyire batortalan, hogy megtegyem az elso lepest...soha nem voltam az elso lepesek emebre ez teny....midnig mastol vartam el, hogy felem lepjen aztan azutan mar konyebb valamicskevel es utana en kezdek lepkedni a sajat kis lepeseimmel az emberek fele....de ez most annyira nehez....mult szerda ota ez van bennem....az-az egy hete...az elso lepes elotti fel lepest megteszem...de tovabb a lenyeg...a lenyeget tole varom....mert utdom, hogy kovetkezokor mar volna batorsagom, hogy oda menjek hozza.....es ha nincs is semmi konkret modani valom..de kitalalnek valami "jo dumat" es oda mennek hozza...aztan a tobbi magatol alakulna...penteken si ket alkalommal is eltapostam ezt a fel lepest...ami abbol allot, hogy probaltam a kozelebe lenni...ami annyit tesz..hogy megadtam neki azt az eselyt, hogy oda jojon hozzam....mert nekem nem volt merszem, hogy hozza menjek...igazabol ahoz se, hogy koszonjek.....de neki se....csak neztuk egymast a szemunk sarkabol....es nem tettunk semmit....o is nezett ....en is neztem..es ennyivel maradtunk....mar csak azt nem tudom, hogy o is azt varja, hogy en menjek oda hozza vagy...nem tudom....ezutan meg egesz penteken lelket probaltak onteni belem....hogy ne szomorkodjak meg, hogy ne akasszam ki magam stb....meg, hogy ne bizzak meg ennyire konnyen az emberekben...es, hogy probaljam mar meg kicsit vissza fogni az erzeseimet, mert ez igy midnig csak csalodashoz vezet, hogy igy bele elem magam a dolgokba..aztan penteken megint csak en tettem egy elso lepest..mert akkor mar oda jutottam, hogy nem erdekel, hogy mi lesz....ennel rosszabb nem lehet....es persze mar lelkileg felkeszitettem magam a negativ vissza jelzesekre....de aztan csalodnom kellett...mivel abszolut pozitivan sultek el a dolgok....es ezzel megint nem fogadtam meg egy szamomra igen kedves ember tanacsat....es a dolgok ele rohanttam....es azota is rohanok....es akarhogy is faj...nem tudok leallni...azota is azt a percet varom...amikor ujra beszelhetek vele szemelyesen....mert ugy erzem, hogy az elso igazi szemelyes beszelgetesunk utan mar gordulekenyebben fognak menni a dolgok...es az elso lepes is vegul is ebbol allna....hogy oda menni hozza es valami jelentektelen temaval hozza szolni.....es ugyan ez amit varok...varok es tovabbra is csak varok...hogy jojjon oda hozzam..valamivel....ami meg nem kovetkezet be...es az ujabb nagy remenyem a holnapban van....de felek..sot erzem, hogy csak csalodni fogok mert nem ugy fog alakulni ahogy szeretnem....:(.....ezek a fel lepesek.....ma is....minden szunetben megtettem ezt a hirhedt fel lepest....de az elsohoz mar nem volt batorsag...igazabol 2 szunet volt olyan amikor meg lehetett volna esely az igazi elso lepesre...es egyszer ugy is nezett ki...mintha ossze jonne...de aztan meg sem....elso izben..annyival meg is elorebb haladtam...hogy koszontem....de erre nem vettem eszre semmi reagalast...mondjuk meglehet erteni...hogy miert..egyreszbol..ams reszbol pedig nem igazan....de ez igy alakult...nem reszleteznem a korulmenyeket.....igy meg tudom, hogy nem pontosan ertitek a dolgot....vagy erted te kedves olvaso.....masodik izben pedig mintha az elso kijavitasa miatt vagy inkabb mondjam ugy, hogy korigalasa miatt tortentek volna a dolgok ugy ahogy elkezdodtek...de aztan en el kellet menjek....igy ami torteni akart volna...az felbe szakadt es megint csak nem lett semmi......ennyit nagyabol az elso lepes dolgarol....egy szo mint szaz...nehez az elso lepes....foleg akkor ha minden egyes olyan alkalommal amikor tudod, hogy feltunhet ez az illeto a szinen...a torkodban dobog a szived...viszont megmagyarazni meg sem tudod, hogy miert.....minden egyes pillanatban amikor a kozeledben van legszivesebben oda rohannal hozza es ha nem is beszelnetek vagy valami....de csak elvezned a pillanatot, hogy mellette vagy....habar legszivesebben nem is beszelni szeretnel vele....habar azt is...de leginkabb a nyakaba szoknel es jo szorosan magadhoz olelned....es szived szerint soha, de soha nem engedned el....es ez az egesz csak tovabb gondolkodtat...egy csomo kerdest maga utan vonva...amikbol nem lattok ki utat...ahogyan azt sem, hogy ennek a szovegnek a vegen hova fogok kilyukadni.....a tovabbiakban azon agyalok....es azt irnam le, hogy vajon egy olyan baratsagnak ami megszakadt lehet folytatasa???...es ezt a kerdest ugy teszem fel, hogy valaszt nem adok ra...csak egy kerdes amin ti...vagy te is el tudsz gondolkodni.....kesobb majd erre is kaptok valaszt....amikor mar az ido megvalaszolja a dolgot helyettem is....es rancba szedi ezt az egesz tortenetet....maskepp meg ugy nez ki, hogy mindket emberke akarja ezt az egeszet....de nem tudom, hogy ki mennyire...mert csak a sajat erzeseimmel es gondolataimmal vagyok tisztaban....nehez.....meg mindig nehez az elso lepes....es szamomra ha tovabb agyalok csak meg inkabb nehezebbe valik....ugy, hogy ennek itt es most vege....majd kesobb targyalom tovabb ha lesz hozza lelki erom....

2008. december 10., szerda

Vannak meg csodak....

ezek a csillagok is olyanok mint a csodak....azok a kis csodak amik eletunk barmely napjan megtortenhetnek velunk :)


ez az elmult 3 ev emlekere....



Vannak meg csodak...ez az egy mondat is at hiszem, hogy magaert beszel.....gondolom mindenki megelte az eleteben legalabb egyszer azt a jelenseget vagy minek nevezem....szoval egyszar mar at elte azt, hogy elvesztett egy olyan emebert akit nagyon szeretett.....szulot....vagy akar milyen csaladtagot.....baratot.....baratnot.....nos az igazat megvalva ez velem nem is egyszer tortent meg....hanem jo parszor...de kell csalodjunk ahhoz, hogy igazan boldogok lehessunk...most nem ezeket a csalodasokat szeretnem reszletezni....mert sajat magammal ellentetben most nem negativ dologrol szeretnek irni.....hanem valami olyanrol ami nincs 30 perce, hogy megtortent velem....de az igazsag az, hogy meg most sem hiszem el....votl egy olyan baratnom...akihez nagyon ragaszkodtam...nem tudom..es a korulottem levo mas barataim sem ertettek soha sem....es valoszinu, hogy ezutan sem fogjak erteni azt, hogy mi is fogott meg benne...de nem is ez a lenyeg....nagyon szerettem....rengeteget beszeltem rola mindekinek....meseltem..egyszeruen oriasi hatassal volt ram...boldog voltam mellette.....aztan egyik naprol a masikra csak ugy ki lepet az eletembol....az okat bevallom, hogy mai napig sem tudom.....de ra fogok kerdezni, mert msot mar van ra lehetoseg....szoval el tunt...csak ugy....azutan hiaba kerestem barhol is tobbet nem jelentkezett...nem valaszolt....nem reagalt semmire......par honap elteltevel ugyan egyszer irt messengeren.....de ekkor is csak a foldig mocskolt...mind azt ez elott is tette...ahogy a barataitol hallottam....soha nem tudtam ra haragudni...ugy Isten igazabol...elismerem en is mondtam ra dolgokat....mert ugy-e a tamadas a legjobb vedekezes....de a szeretet amit iranta ereztem.....erzek...az soha egy pillanatra sem rendult meg....mindig itt volt bennem es itt is van....lesz is mindig....csak nem volt ki irant kimutattni....de ez a mind eddig csak a mult.....mert vannak meg csodak....en alapjaba veve egy pesszimista ember vagyok....aki ismer az tudja....ritkan....nagyon ritkan mondok ilyent...de amikor ki mondom akkor tenyleg van ra okom es a szivem legmelyerol jon a erzes.....mint ma is.....4 evre ra.....ez 1-2 het plusz minusz ilyenkor ismertem meg...es most kb 3 evre ra, hogy "osszevesztunk"...igy idezojelesen....ma megtort a jeg....megtortent a csoda....amugy is a mai napom nagyon jo volt....de ezt nem tudom egyebnek nevezni csak csodanak....absozlut nem beszeltunk 3 evig....es most a volt legjobb baratnomnek koszonhetoen egy piciket.....meg a gitar orkaknak....meg persze a veletlennek...mert a hiszek a veletlenekben.....mert csak is a veletlen miatt tortent az, hogy o is es en is gitarra jarunk....a gitar orak kereten belul neha egymashoz szoltunk a hulyesegek kapcsan persze igaz, hogy minimalisan....egyszer el kerte a fuzetem is.....aztan ma velem es a baratnomel jott haza.....itt volt a baratnomnek szerepe az egesz tortenetben...mert miatta alakult igy....kezdtunk beszelgetni...hogy gyerekesen vislekedtunk....es, hogy felre tesszuk a buszkesegunket es ezentul koszonunk egymasnak....es aztan elbeszlegettunk.......de ennel szebb karacsonyi ajandekot lehet, hogy eletemben nem fogok kapni...de az is biztos, hogy ezt SOHA nem felejtem el.....ujra erezni azt az erzest....amikor beszletunk regebb is egyutt...hat ma is pontosan ugyan olyan jo es kellemes erzes volt mint regen.....jo volt ujra latni azt, hogy szinte semmit nem valtozott.....ugyan azokat a szo szerkezeteket... szavakat hasznalja, mint regen is ...ugyan azzal a kulonleges hangsullyal, mint regen...de legfokeppen...azaz a legjobb erzes az volt ahogyan azt lattam, hogy ujra szivbol ram mosolyog....az a rengetek szeretett amit azota is erzek iranta.....a szivem egyik bugyraban.....ami midnig ott volt....ugyan kicsi por szallt ra ez a 3 ev alatt....de egy kicsit sem kopott meg...ujra kitort belolem....es ujra hiszek a csodakban.....nem hiszem, hogy valaha is ujra olyan joba lennenk, mint regen...de ha sikerul kialakitani egy jo beszelo viszonyt egymassal...amire msot van esely....es en minden tolem telhetot meg fogok tenni....akkor en tovabbra is ilyen boldog leszek....mint ma.....higyjetek a csodakban, mert leteznek.....en most ra talaltam erre , de holnap ra talal valaki mas egy masikra...a sajat csodajara....mert nem hinnem, hogy ez masnak csodat jelentene, de nekem az.....mert en erzem....bennem jatszodik le....vannak...tenyleg vannak meg csodak....csak hinni kell bennuk :)
magukert beszelnek a kepek....

2008. december 9., kedd

Egy pillanatnyi varazslat....

kiiiiis szeretet Micsiektol :X

a tel csodai....


Telen mi mason is jarhatna az ember esze, mit a tellel kapcsolatos dolgokon... bent ullsz a jo melegben elo keresed a karacsonyi szamaidat... enekelsz... gitarogatsz... elo jonnek emlekeid... es kozben csak ugy arad beloled a szeretet es a boldogsag... ez mar igy onmagaban is tul szep ahhoz, hogy igaz legyen... de meg is... egy evben egyszer igaza valik... amikor a legtobb ember a szivebol cselekszik... ajandekokat vasarlunk szereteinknek... szeretettbol... ez a vilag... az ev legszebb idoszaka... a vilagra feher ho takaro borul... a feher amugy is a tistzasag jelkepe... ha maskor nem is ekkor tisztak vagyunk es mindeki ugy probal cselekedni ahogy a legjobb... es leghelyesebb... mert mindenkit akinek a szive egy kicsit is a helyen van....azt a szeretet rugoja mozgatja.....szeretni es szeretve lenni a vilagon a legnagyobb boldogsag.....lehet annal szebb amikor a csalad egyutt feldisziti a karacsonyfat... korbe ulik es egyutt bontogatjak az ajandekokat.... annyira csodalatos vegig nezni azt ahogyan azok az apro kezek es mancsok megbirkoznak azokkal a hatalmas dobozokkal es csokrokkal... szallagokkal... ha egy percre ebben a nagy boldogsagban es zurzavarban megallsz... es neman korbe nezzel a szeretetet fogod lattni.....azt szoktak mondani, hogy a szeretetet nem lehet megfogni... nem lathato... de ekkor annyira erezheto... meg, hogyha valojaban nem is lathatod... korul vesz... mondjon akarki akarmit...ez mindennek a mozgato rugoja... akar milyen rossz es gonosz is a vilag... a szeretet meg mindig az emberek sziveben lakozik es ilyenkor ha csak egy pillanatra is de elobujik az emberekbol... es korul ragyok mindent... barcsak az ev minden idoszakaban igy cselekednenk...
masnap reggel boldogan ebredsz.....ra pillantasz a karacsonyfara....alatta az ajandekokra...es ujra elo tor beloled egy kulonleges...leirhatatlan erzes....amelyet csak ekkor....a szeretet unnepen erezhetsz..... szet arad benned a szeretet....kinezel az ablakon nagy pelyhekben hull a ho....egy csesze meleg teval a kezedben csak bamulod a pihek lassu tancat a szelben.... es ez a latvany nem csak reggel vagy napkozben szep hanem este is....amikor az egesz varos...a kirakatok es minden unneplobe oltozik.....minden ki van vilagitva.....nem tudom, hogy ti hogy vagytok ezzel...de en ilyenkor mindig azokra gondolok akiket szeretek.....s ha mar itt tartunk akkor ennel mar csak az szebb....amikor kez a kezben korizol a suru ho hullasban azzal akit nagyon szeretsz.....abban a pillanatban nem letezik semmi mas es senki mas sem...csak te meg o es a korcsolya....mindezek kozt a kapcsolat meg nem mas....csak a szeretet.... csak is a szeretet....semmi mas....csak szeretet.....

a legcsodalotasabb teli sport....
meg ebbol is csak ugy aradnak az erzesek

egy kis ajandek :)...de mind kozul a legnagyobb a szeretet :D