2018. február 27., kedd

Mihez kezdjek ezzel a sok szeretettel?

Mihez kezdjek ezzel a sok szeretettel? Neked szánom mindet! De neked úgy tűnik nincs szükséged rá... :(  néha nagyon nehéz várni rád... s lehangol, hogy bármennyire szívemből teszem talán soha sem fogok kelleni neked...és a rosszabb napjaimon csupán egy sohavégetnemérős várakozásnak tűnik... úgy érzem egy fikarcnyi félsz sincs benned, hogy talán addig váratatsz magadra, míg más elragad, mert nem fél megragadni egy lehetőséget és megpróbálni... és talán hagyni fogom csupán azért, mert ő soha nem lesz te, de legalább érdeklem... foglalkozik velem... mert nőből vagyok... mert egyszerűen ember vagyok és alap szükségletem ahogyan minden érző léleknek... nem vágyom sokra csupán szar érzés ha történik velem valami és megszeretném osztatni veled akkor nem vagy sehol... vagy megírom neked, de még néha válaszra sem méltatsz... néha őrülten jó lenne megosztani veled egy fáradt nap végén a napi eseményeket.. vagy csupán a fejem a válladra hajtani és egy percre megpihenni rajta... megszorítani a kezed... átölelni a derekad... csókot nyomni a szádra... álomba szenderülni melletted...  de érdekellek én? Mért nem mutatod, érezteted? Mért nem hagyod, hogy szeresselek? Ha tudnád mennyire tudnálak... hiszen még semmit sem láttál vagy éreztél belőle... semmit!... bár tudnád, mennyire tudnálak tisztelni és becsülni, mint társamat... mennyire büszke lennék, hogy TE az én párom vagy! Senki másé és senki más pont TE! Te ki megmentetted a lelkem, aki vissza adtad a hitem és a reményt... az örömöt és a boldogságot a lelkembe... te ki ráébresztettél, hogy igen is tudok még újra szeretni, hinni és bízni.. és leginkább te benned! Aki a fény vagy az éltembe... képes lévén újra és újra bearanyozni azt... te benned hiszek én csupán... és szeretném ha megragadnád a kezem és végig vezetnél ezen az életen... mert úgy érzem, hogy az én lelkem és szívem a te karjaidban van csupán biztonságban... ahová te vezetsz oda kérdés nélkül, vakon bízva követnélek, mert ez vagy TE nekem! A férfi akivel megelégszem egy életre, akihez hű lennék mindörökké, akit igaz társamnak fogadnék egy életre... mert lehet, hogy van szebb, sármosabb, izmosabb, fiatalabb, gazdagabb, helyesebb, beszédesebb, okosabb, idősebb, figyelmesebb, huncutabb, makacsabb, szerényebb, tapasztaltabb, őszintébb, erélyesebb, férfiasabb, csúfabb, zárkozotabb, melegebb szívű, viccesebb, gyengédebb, sportosabb, macsóbb, talpraesettebb vagy bármilyen, DE olyan mint te nincs még egy! És egyik sem kellene, mert nekem TE kellesz pontosan így ahogy vagy, mert egyszerűen így vagy tökéletes számomra!!! Mért nem lehet? Mért nem adsz nekünk legalább egy esélyt? Egy lehetőséget? Ennyit sem érdemlünk? Érdemlek? Ki sem próbálnád milyenek lennénk vagy lehetnénk együtt? Miért nem? Miért? Miért? Miért?

Nincsenek megjegyzések: