Csoda, egy emberben

Vannak még csodák... én már csak ehhez tartom magam... lehet, hogy az ilyesmi neked kedves olvasó nem számít csodának... de nekem már csak az ilyen kis csodák jutnak... ezek a parányi csodák... amik még is többet érnek mindennél... a mai napon is elgondolkodtam egy kicsit... eljátszottam pár gondolattal... melyek ugyan nem a legkellemesebb gondolatok voltak, de még is következtetésképpen valami csoda szerűt vontam le belőlük... lassan egy éve, hogy ismerjük egymást... ez az idő alatt rengeteg minden történt... most nem akarok kitérni arra, hogy még mi minden történhetett volna... ez most nem ide tartozik... ha jól bele gondolok és leszámítom a kellemetlen emlékeinket akkor ugyan nem sok említésre méltó pillanat marad... viszont az a dolog érdekessége, hogy ami marad... az a pár dolog... az én szememben csodává növi ki magát... és ez a csoda egyetlen egy emberben rejlik... és ez a csoda nem mást, mint az, hogy ha adtál... ha a szívedből adtál akkor mindig olyan dolgot adtál nekem ami egyedi volt... ami egy felejthetetlen emlék lett számomra... egy szíved... lelked egy darabját adtad benne... mert múltunk elég sok részén akaratunk ellenére elég sokat nehezítettük egymás életét... de amikor valami szépet adtál, az megismételhetetlen volt... az felemelő volt... az a dolog egyszerűen annyira fantasztikus volt... és itt most nagyon küszködök ám... mert egyszerűen nem találom a megfelelő szavakat... nem találom azokat a szavakat amikkel pontosan azt az érzést tudnám leírni amit a szívemben van ha azokra a felejthetetlen pillanatokra gondolok amiket nekem adtál... amikkel a legszebb emlékeim tárát gazdagítottad... nem tudom, hogy mi lesz a mi kapcsolatunkból... igazából ide is a kétségbe esett gondolataimból jutottam... nincs sok fogalmam arról, hogy hogyan kavarodtam ide... de azt hiszem arra jöttem rá... hogy bár milyen jövő is legyen számunkra megírva... s most bármennyire is kétségeim vannak a jövőt illetően... azaz mondjam úgy, hogy a közös jövőnket illetően... még ha a legrosszabb is fog bekövetkezni... még akkor is... így szeretnék emlékezni mindig rád... hogy te vagy azaz ember akiben jó pár csodám rejlik azaz ember aki egy napra hercegnőt csinált belőlem... azaz ember aki olyan meglepetéseket okozott nekem amilyeneket még soha senki... amelyek által felejthetetlen pillanatokban volt részem... azaz ember aki megtanított jó pár dologra... azaz ember akiben egy csomó érték van, amiket sajnos magába zár és csak igen ritkán villantja meg... csak igen ritkán tesz láthatóvá a külvilág számára... akit hatalmas falak határolnak... de azokon a méretes falakon belül egy hatalmas szeretettel csordultig levő szív rejtőzik... szeretném ha emlékeimben így jelennél meg mindig... a fájdalmak... a sértések... a rossz dolgok ellenére is... mert csodák hada lakozik benned...