Szeretem az erdot.....tobb okbol is....a megszokott minden napjaink resze....de meg is amikor innen a betondzsungelbol ki kerulunk....es ha csak rovid idore is de egyet setalhatunk benne, valahogy ugy erezzuk, mintha egy egeszen mas helyen lennenk.....egeszen mas eletet elve.... az erdo... akarmilyen komor.... zord.... veszelyes is.... amikor par orara kiszabadulhatsz a megszokott zajrengetegbol.... valahogy annyira baratsagosnak tunik.... akkor hirtelen nem az erdekel, hogy milyen konnyen elkoszalhatsz benne....vagy, hogy eppen valami fele vad allatok leselkedhetnek rad....csak egyszeruen magaval ragad a madar csicserges....a szello amely megringatja a fak lombjait....a talpad alatt ropogo fa agak hangja....olykor annyia jo...celtalanul koszalni az erodben...maganyosan.....tudod, hogy egyedul vagy....senki nem zavarja meg a gondolataid hullamait....ilyenkor jol esik elgondolkodni minden felen....az elet nagy gondjain.....azokon a dolgkon amik bantanak....az emberek viselkedesen...sokszor csak lekuporodok egy fa tovebe es probalom magamba szivni azt a bekeeseget ami korul vesz....annak remenyeben, hogy ez a bekesseg hatha hatassal lehet az en eletemre is.....hatha sugarozzna annyi erot, hogy az en eletembe is beket varazsolni.....ilyenkor leginkabb lelki bekere volna szuksegem.....a termeszet paranyi ajandekat probalom magamba szivni.....es ezekben a percekben egyszeruen nem bir megferni a fejemben az, hogy mi emberek miert nem tudunk, ugyan ilyen bekesek lenni egymassal szemben....miert nem tudunk meg lenni egymas mellett anelkul, hogy ne bantanank egymast...mint lelkileg...mint testileg....de az vegkep nem tud megferni a fejeben, hogy mi a francert kell ossze igergetni mindent ha ugy sem all soha szandekunkban egyet is valora valltani kozuluk??? es lehet, hogy ebben a tortenetben en vagyok a bolond....az a bolond, aki elhiszi, hogy az igeret szep szo, de akkor sem birom felfogni, hogy mi a jo budos francert kell le igerni meg a csillagokat is az egrol, ha tudod, hogy meg egy paranyi letrad sincs...vagy eppen eszed agaban sincs felnezni rajuk es felmerni a tavolsagot, valamint levonni a tanulsagot, hogy ne igerjek csillagot az egrol, mert ugy sem erhetem el semmi keppen oket, hogy egyet is lehozzhassak neked....vagy eppen akkor igerni csillagot az egrol amikor egysem latszik....de azert nyugodt szivvel...es semmi lelki ismeret furdalas nelkul megigerem, hogy szerzek neked egyet....jaj....es, hogy helyesbitsek.....egy csillagot igerek neked.....azaz szep magyaran egyszere csak egyet....aztan meg vagy hatszor beszelunk...es en mind a hatszor igerek meg egyet.....de az meg mindig nem izgat, hogy egyet se tudok leakasztani az egrol, akar milyen kedves is vagy a szamomra...nem, hogy hatot....de ettol fuggetlenul igerhetek fut vagy fat is akar....ugy se vennem meg ahhoz se a faradtsagot...hogy kimenjek a retre es egy fu szallal terjek vissza.....hogy.....hogy.....hogy.....aaaaaaaa......hogy tudnak egyesek ennyire tubbukok lenni???....2009et irunk......2009ben vagyunk es elunk......2009 ev telt el csak azota amiota csak szamitjak.....es meg is ....mennyivel vagyunk elobb????...semmivel...meg most is ugyan olyan primitíven gondolkodunk es cselekszunk, mint az osemberek akiknek a legnagyobb gondjuk az volt, hogy nincs mit enniuk.....hogy??? konyorgom, hogy tudsz igy gondolkodni??? kicsit nem kepzelned ilyenkor a helyembe magad vagy valami??? eleg jo mondokad van... volna ezer egy dolog amit mondj...ezeregy mas dolog.....vagy inkabb csak hummogj ...ilyenkor inkabb ne is mondj semmit....mint, hogy le igerd meg a csillagokat is az egrol...termeszetesen csak a fuszallak es a fak utan...kicsit kepzeld mar el a helyzetet forditva....mi volna ha en igergetnek neked mindent ossze-vissza....csillagot a borus, felhos egrol vagy fuszallat a felszantott foldrol....nah mi lenne akkor??? nem essne jol....fel volnal haborodva, hogy hogy tehettem ilyent veled, hogy lehetek ilyen erzeketlen...hogy lehetek ilyen szemet veled....biztosan igy reagalnal, ha eppen el nem kuldenel melegebb eghaljlatra epp ezert probalj meg felnott kent viselkedni.....elvegre mar az vagy....nem lehet, hogy az evek szama ennyire ne legyen meghatarozo.....kerlek...probalj mar meg epeszu lenni....es ahelyet...hogy megint igernel valamit...inkabb hallgass.....igen, hallgas...meg csak azt sem kerem, hogy egy regebbi igereted probald meg betartani...meg csak ennyi sem kerek... csuppan annyi, hogy tobbet ne igerj... hanem ha egyebet nem tudsz valaszolni csak megigerni valamit...akkor inkabb hallgas...nem kell engem tundermesekbe ringatni.....volt szerencsem mar eleg sok zorv valosaghoz...mar egy ide vagy oda....majd en eldontom, hogy mikor kerek meseket....de eddig akar mi is volt...a valosagra szavaztam...akar milyen zord es felelmetes is volt...de legalabb egyett biztosan tudhattam rola....hogy valosagos....szoval inkabb hallgas.....hallgass melyen akar az erdo....es hagyj gondolkodni...hagyj donteni....hagyd, hogy szep lassan elfelejtselek es kisetaljak az eletedbol vagy ha ugy dontenek, hogy ersz nekem annyit, hogy kuzdjek erted es azert, hogy ez az egesz valtozon akkor ezt tegyem...hagyd, hogy azt tegyem amit helyesnek tartok...amit a szivem diktal....nekem ez igy nem megy....nem birom ezt elviselni...az eletben mar eleg sok megprobaltatast veszeltem at...es lehet, hogy ahogy a mondas is tartja ezek csak megerositetek..de egy lenyeges dolgot minden alkalommal vesztettem.....a turelmembol...minden egyes megprobaltatas lefaragot egy paranyit belole... sajnalom...de mar nem vagyok kepes olyan sokaig turni....es varni....varni azt, hogy a szavaid mikor kelnek eletre.....mikor elevenednek meg....bele faradtam a sok semmit tevesbe...a sok varasba....rengeteg turelmem van mindenfelehez....de egyhez nincs....ahhoz soha sem is volt...es az is biztos, hogy ezutan sem lesz....varni akar egy percet is....meg ennyit sem volt soha turelmem varni....nem, hogy napkon keresztul rad varni....azt varni, hogy mikor bukkansz mar fel.....mikor bukkansz mar fel es hallhatom ujra a hangod??? mikor bukkansz fel ujra es nezhetek a szemedbe...mikor mosolyogsz ujra ram????? mikor???....mikor nyugtatsz mar meg....mikor probalsz csititani ujra az igereteiddel...mikor probalsz ujra a tundermeseid hatalmaba keriteni??? nah mikor??? eddig vartam...de mar nem vagyok kepes varni rad tovabb...inkabb...akar mennyire is faj tovabb setalok...tovabb setalok akar csak az erdoben...nem maradok sokaig ugyan annak a fanak a tovebben....egy-egy falevelen erdekesen csillan meg a nap fenye es tovabb csalogat....nem keretem magam csak megyek.....megyek a lombok koze beszurodo napsugarak utan....es ugyan igy az eletben is megyek tovabb.....mert mindig jon valaki mas....valaki aki megvigasztal....valaki aki tul segit a nehez idokon...valaki aki majd segit elfeledtetni teged...valaki akit talan szeretni is fog.....ilyekor meg a hideg is vegig fut a hatamon.....pedig meg csak egy apro fuvallat sem rezentette meg a fak agait....meg csak a levelek sem mozdultak....de a gondolatok vilagabol....ugy terunk vissza a valosag fajdalmai koze...mintha remalomba merulnenk es a puha agyon vergodnenk....hirtelen mar az erdo sem olyan baratsagos...igy a zord valosaghoz kozeledve...de ahogy az erdobol muszaj kimenni...vissza a betondzsungelbe.....ugy, ezzel egyutt muszaj vissza ternunk a valosagba is....es megprobalni valtoztatni az eletunkon....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése