2009. június 25., csütörtök

Best day of my life....or when a dream come true...


Egy nap...egyetlen egy nap...ami ugyan ugy indul, mint akar melyik masik....felkelsz es soha nem gondolnad, hogy amikor jo par ora elteltevel, ugyan itt fogsz ulni az agyad szelen az fog jarni a eszed...hogy uristen....ez volt eletem legszebb napja....hat igen...a minap en is igy jartam...talan az igaz, hogy azert nem annyira atlagosnak, mint egy hetkoznap...de nem is igert tul sokat....egy vasarnaprol beszelunk....ami valosagnak indult, de igy vissza gondolva alom lett belole.... nem igazan szoktam ide a blogra torteneteket irni...inkabb a gondolataim... a velemenyeim... valamint az elmelkedesemet szoktam leirni....de ez most.... annyira bennem van... hogy nem tudok mast mit kezdeni vele... csupan ki irni magambol... vissza terve a tortenethez.... igazabol egesz napra mas program nem volt kilatasba semmi kulonleges csak annyi, hogy delutan balba indulunk.... ami lehet, hogy igy elso olvasasra egy kulonleges programnak tunik, de arra is megvan a magyarazat, hogy en miert neveztem ugy, hogy semmi kulonleges... nos nem masert csupan azert, mert a tavaly szamitott nagy ujodnsagnak... kulonlegessegnek....hiszen a tavaly volt az a pillanat amikor eletem elso baljara keszulodtem...es nem csak en hanem a baratnoim is...egyutt izgultunk azon, hogy milyen frizurat keszitsunk, hogy a kor hangulatat tukrozze, hogy milyen ruhaban jelenjunk meg vagy eppen milyen kulonleges, regies grofnevet valaszunk magunknak... nem mondom keszulodesben az iden sem volt hiany... csak eppen mar elore tudtuk.... valamint tudhattam, hogy nagyabol mire is szamithatok, igy a balt megelozo heten kisebb, nagyobb erofeszitessel sikerult mindent elintezni, igy vasarnapra nem maradt mas dolgom, mint elmenni a baratnomhoz aki egy csodalatos frizurat varazsolt a fejemre, amit haza fele menet jo par ember meg is csodalt...ezert igazan halas vagyok neki :).... aztan mikor haza ertem nem tagadom kezdtem kise izgatott lenni, hogy vajon iden hogyan fognak alakulni a dolgok?? ki kivel fog jonni a balba? ki lesz a balkiralyno?? kinek milyen ruhaja lesz? milyen uj dolgok lesznek a tavalyhoz kepest? elgondoltam, hogy a tavaly kisse elkestunk, mert nem sikerult idoben elkeszulni ezert ugy dontottem, hogy mar jo idejeben neki kezdek a keszulodesnek.... igyekesztem minel jobban felkeszulni amire csak kell, hogy aztan ha eljon az ido minden gordulekenyen menjen, igy mivel az idomet, ugy is csak varakozassal toltottem volna habozas nelkul neki is lattam a keszulodesnek... elokeszitettem a ruham, a cipom, megpakoltam a taskam es minden ilyen aprosagot elinteztem.... ekkor meg ugy volt, hogy az egyik baratnom jon hozzam es egyutt fogunk oltozkodni, sminkelni meg szepulni, de sajnos ez nem igy sikerult, mivel o kesore ert haza, igy nem volt ideje meg hozzzam is atjonni...igy vartam... vartam mar, hogy mikor lehet kezdeni oltozkodni.... mikor lesz mar ott az ido, hogy kopogjon az ajton a hercegem... mivel mar azt sem tudtam, hogy mit kezdjek magammal... semmire se igazan tudam figyelni gondoltam hatha a forma1-gyel sikerul lekotni a figyelmem....hat bevallom, hogy most az egyszer nem igazan sikerult...ultem a tv elott es kozben csak azon kaptam magam, hogy egyartalan nem figyelek a tvre.... mintha egeszen mashol jarnek...es igy is volt... testileg hiaba gubasztottam a tv elott ha a szivem valahol egeszen mashol szarnyalt....messze.... minden kepzeletet felul mulva...minden hataron tul...a varakozassal valoban nagyon lassan telt az ido...de aztan meg is eljott az a perc amikor lehetet oltozkodni es teljes gozzel keszulni...aztan mar csak az maradt hatra, hogy meg ennel is turelmetlenebbul varjam a herceget....nah szoval ekkor szembesulni azzal a hirrel, hogy kesni fog es nem is akar mennyit....nah jol van gondoltam.... ennyit errol, hogy ma valami turhetoen szep napom lesz...egyik rossz utan a masik....el is kezdtem gondolkodni, hogy meg milyen hulyeseg johet kozbe???....vegtere is amilyen nehezkesen indult be a dolog..meg is jol kezdet alakulni... ugyan kestunk a balrol..de a bal megnyito is csuszot, igy meg pont idoben oda ertunk.... csodalatos latvany volt... ahogy szaz meg szaz ember...nagy bali ruhakban regebbi fajtaktol elkezdve az egeszen modernekik....ahogy a fiuk szinte egytol egyig smokingban vagy frakkban diszelegtek....minden sarmos grofurfi mellett meg ott volt egy bajos grofne...aztan felcsendult a zene...es szep lassan bevonultunk a kastely udvaraba...es ez valosag volt.... akkor es abban a pillanatban valosag volt...hiaba tunik ma mar csak egy alomnak...mar akkor nagyon boldog voltam....hiszen bal oldalamon ott volt a hercegem is....hogy miert nevezem hercegnek.... annak tobb oka is van....egyreszt azert, mert egesz este olyan lovagiasan viselkedet, mintha valoban az volna...masreszt meg a kinezete miatt....ebben az esteben minden benne volt....attol a perctol kezdve amikor az bevezetett es felolvastak a nevunket, hogy Halmagyi grof es nehe Heidi...attol a perctol fogva, mintha engem valaki alomba ringatott volna...egy regi tundermesebe...abba a korban amikor meg a balok voltak divatosak....amikor az emberek kastelyokban eltek es nap mint nap elokelo ruhakban jartak.... amikor a ferfiak kaszinokba jartak...amikor nagy divat volt a lovaglas meg a sok mas hasonlo dolog....ebben a modern vilagan is egy estere hercegnonek erezhettem magam.... es meg nem is akar milyennek...ehez kellet ez a varazslatos taj es hangulat...de a legnagyobb szerep az egeszben meg is a hercegnek jutott...aki egesz este kisergetett... kenyesztetett... megtisztelt figyelmevel es bajaival....aki megtancoltatott es megcsonakasztatott... aki egesz ejszaka leste a kivansagaimat... aki kedves szavakkal szolt hozzam.....aki megkarolt... atolelet es az olebe vett....aki apro erintesekkel ajandekozott meg.... aki egeszen a bal utolso pillanataig a szivemet kiserte....es aki a legvegen a csillagos egbolt alatt haza vitt es a blokkom elott egy hatalmas hosszu olelessel, ket puszival es egy csabos mosollyal bucsut vett tolem... felbotorkaltam a lepcsokon...aztan egy szempillantas alatt az agyam szelen talaltam magam....ugyan ott aho la reggel minden indult...csak most eppen fulig ero mosollyal es arra gonoltam....hogy igen....ez volt eletem legszebb napja....egy olyan nap ami aranylag atlagosnak indult....es ezzel a szivbol jovo mosollyal az arcomon esrt vege....ezzel is aludtam el....aztan hiaba ebredtem reggel az arcomra fagyva ezzel a mosollyal...valoszinuleg meg nem lehettem teljesen ebren....mert egyszer csak arra eszemeltem, hogy jol hasba rugtak.... ebben a percben derult ki, hogy a hercegemnek van mar hercegnoje....ebben a percben eszmeltem ra, hogy a mult ejszaka folyaman egyes dolgok mert pont ugy tortentek ahogyan....de hiaba meg ebben a percben sem vesztett az elmult nap...a balozas semmit sem ertekebol, de meg is....ebben a percen valt a gyongyoru valosag aloma....csak egy szimpla aloma....egy megtortent aloma....

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hol volt, hol nem volt...volt egyszer egy tündérmese, mely egy éjszaka alatt valóra vált.
Türelmes légy, és az majd meghozza türelmed gyümölcsét: a herceg csakis a tied lesz:)

Dusy írta...

hmmm...hat akar ki is vagy..koszonom a biztatast...:)