Ami nem volt, most lehet?

Te azt kérded, hogy megtartlak-e barátnak... én meg ezen elgondolkodom... végig fut az agyamon sok minden... nem azért, hogy a válaszon kezdjek gondolkodni... mert a választ, már a kérdés előtt tudtam... csupán érdekes tények jutnak ilyenkor az ember eszébe... és pedig... lassan egy éve ismerlek... és ez az év alatt azt hiszem, hogy úgy istenigazából soha nem tudtunk barátok lenni... egy pillanatra sem... akkor, hogy van ez??? most csak így... ilyen úgymond közös megegyezés alapján fog menni... na nehogy már... majd hiszem ha látom... persze én nem akarok lenni semmi rossz elrontója... rajtam aztán ez nem fog múlni... én nem fogok ennek a barátságnak az útjába állni... sőt... mindent tőlem telhetőt megfogok tenni ennek érdekében... de akkor is... az embert azért nevezik gondolkodó lénynek... mert eljátszik a gondolattal... elagyalgat mindenfélén... ahogy én is... és elkezdtem kicsit reálisan gondolkodni... és igen... ezzel a reális gondolatmenettel ide jutottam, hogy ennek a barátságnak nincs jövője... úgy ahogyan egy év leforgása alatt nem sikerült kialakítani egy ilyen kapcsolatot... most egy közös megegyezés alapján menni fog? nem hinném... persze ezt konkrétabban majd az idő eldönti... és mint ahogyan már mondtam is én ennek érdekében megfogok tenni mindent... és azt, hogy ezt komolyan is gondolom mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy tettem egy feltételt... nem azért szabtam ki neked azt a feltételt, mert nem volt éppen jobb szórakozásom... csupán azért, mert tudom, hogy ha azt sikerül betartanod... vagy legalább is megteszel azért mindent ami tőled telik... akkor már talán lehet esély egy barátság kialakítására... eddig mind csak azt hajtogattam, hogy nem lehet a mi kapcsolatunkból barátság... de azt még nem írtam, hogy mért gondolom ezt... nos a válasz igen egyszerű... ez a bizonyos egy év alatt mindig az volt, hogy vagy én szerettem volna többet vagy te... de mindig ez volt... hol elhalványultak ezek az érzések, mert nem vigyázzunk rájuk... nem ápoltuk, úgy ahogy kellett volna, hol meg újra felerősödtek egy újabb találkozás alkalmával... és elég sok minden van ami hatással van a kapcsolatunkra, de ezt te azt hiszem jobban tudod, mint én... s vannak dolgok amik vagy téged vagy engem tartanak vissza... ezért van ez az egyszer fent egyszer lent szituáció... játsszuk a dolgokat... játszunk egymással... hol közel engedjük a másikat... hol ellökjük... nem mintha ennek így sok értelme volna.... talán ennyi erővel jobb volna hagyni az egészet a fenébe... csak, hogy az a személy aki ezt fogja tenni... az nem én leszek... és ahogy elnézem te sem... és ami azt illeti, ha képesek volnánk szembe nézni az ilyen tényezőkkel és megbeszélni talán adhatnánk jó nyugodtan egy esélyt magunknak... szóval ezért nem leszünk mi soha barátok... még eljátszadozunk egy jó ideig egymással... aztán vagy beadjuk a derekunkat és lesz is valami köztünk.... vagy addig játszunk, hogy megutáljuk egymást és nem lesz semmi... netán simán eltávolodunk oly annyira, hogy elveszik mindent... én nagyon úgy érzem, hogy ebből a helyzetből... ebből a kapcsolatból nincs másra kilátás... nincs köztes megoldás... lehetőség... de ez még a jövő zenéje... még eldől... ahogy te is szoktad mondogatni az idő nagy úr... hát rá bízom... döntsön ő...