Ha hull a pelyhes...

Ma reggel arra ébredtem, hogy puha hó takaró borít mindent... annyira fantasztikus érzés... gyönyörű látvány az első hó... hatalmas hópelyhek táncoltak alá a magasból... aztán jött a kemény kezű szél, mely óriásit kavart rajtuk... a pihék erejétől csak úgy tova táncoltak a messzeségbe... de vajon ez mit rejt maga mögött... a hó... a hideg... tél... a szeretet ünnepének rohamos közelsége... örömet? mérget? bánatot? szeretetet? szerelmet? vágyat? csalódást? vigaszt? boldogságot? vidámságot? szomorúságot? bút? szerencsét? egyáltalán le lehet ez így osztani? valójában mindent maga mögött rejt... hiszen annyira összetett minden ami körül vesz minket... vannak emberek akik számára örömet hoz... vannak olyanok akik örülnek a hónak, hiszen ez kedvez a téli sportoknak... a síelésnek vagy éppen a snowboardozásnak... és azok is ide tartoznak akik szeretik a havat... szeretnek a párjukkal kézen fogva sétálni havazó éjszakában... csendesen hallgatni ahogyan ropog a friss hó a talpuk alatt... vannak akinek csupán nyűg... mérgelődnek, hogy nem lehet közlekedni... vastagon fel kell öltözni... még a kedvük is messze száll attól, hogy a jó meleg kuckójukból kimozduljanak a dermesztő téli varázsba... vannak akik számára bánatot... hiszen az ablak párkány mellé kucorodva... a buzgó járó kelőket bámulva még jobban elfogja őket a magány érzése... akár nagy akár kicsi vagy... a kicsiknek megszakad a szívük, hogy pajtásaik milyen jó ízűen nevetgélnek és hó-gomolyáznak a téren... élvezik a téli szünet minden egyes percét... ezzel szemben te itt ül és a szoba ablakból irigykedve... egyedül figyeli őket... de ha nagy vagy se sokat változtat ez a tényen... csak annyiban ahogyan a hóban csatázó gyerekekre nézel elmosolyodsz és bele gondolsz, hogy de szép is volt amikor te is olyan kis pöttöm voltál és a barátokkal örvendeztél a hónak, de nem időzöl sokat az ők látványukon... tekinted tova siklik egy fiatal szerelmes párra... és össze szorul a szíved... attól ahogyan kéz a kézben sétálnak a táncoló hópelyhek közt... de vannak akiknek szeretetet rejt... szeretetet az ahogyan egy erős férfi kezébe fektetve a te saját pici és törékeny kezed suhantok tova a jégen... egy fajta biztonságot adva az, hogy amíg ezt a kezet szoríthatod addig bántódás nem érhet... a szeretet ezer és ezer parányi módon nyilvánulhat meg... vannak akiknél abban rejlik ha a szeretet ember arcáról letörölgethetik a havat, reményt és törődést sugározva és vannak olyanok akiknek abban, hogy felsegítik a földről, hiszen bárkivel megesik, még a legjobb korisokkal is, hogy elesnek vagy éppen abban ha egy mosollyal vagy pár meleg szóval... pillantással a másik tudtára adhatják, hogy mennyire fontos is ő számukra... de vannak akiknek a hó szerelmet rejt... vannak akiknek az ünnep hozza el párjukat, mint a mesékben... de olyanok is akadnak, nem kevesen akik, így a szeretet ünnepét megelőző időszakban sokkal érzékenyebbek... sokkal több figyelmet fordítanak érzelmeikre és rá döbbenek, hogy én igenis szeretem őt....de sajnos olyanok is vannak akik ekkor döbbenek rá arra, hogy mind eddig valaki csak játszott az ő érzéseivel... csak szédítette... hiába... annak ellenére, hogy barátai több százszor próbálták rá vezetni az igazságra... felnyitni a szemét... ő egyszerűen nem akart hinni nekik... de most... a saját szemével lássa... a saját bőrén érzi, hogy eddig hitegethette magát... eltusolhatta a kételyeket amiket barátai jó tanácsai keltettek benne...de most már nincs ez az opció... most már oly annyira a szívét érte a csalódás, hogy már nem hitegetheti tovább magát... el kell fogadni a szomorú valóságot... vannak akik most nyernek vigaszt... egy filmben... egy karácsonyi dalban... egy mosolyban.... egy ölelésben... egy érintésben... egy tekintetben... bizony olyanok is vannak akikre most talál rá a boldogság... akik életüknek azon megállójához érkeztek, hogy övék lehet a nyugalom... az öröm... a jó kedv... a szeretet és ezernyi más apróság... annak függvényében, hogy kit mi boldogít... vannak akikre a vidámság talál rá egy kicsiny ajándéktól... de vannak olyanok is akiknek a szomorúság milliónyi formája közül egyet rejt a hó... ez érintheti illető szívét... akár az egészségét... akár a lelkét... akár a környezetét és rá is hatással lehet... és vannak akiknek szerencsét rejt...vagy éppen ők találnak rá a szerencsére... és napjaik olyan tudatban libbennek tovább, hogy egyszerűen minden össze jön... amibe bele vágnak az minden sikerül... minden jól végződik... még ha úgy néz is ki, hogy esély sincs erre... ezernyi ilyen és hasonló dolgokat rejthet minden egye hópehely mely földet ér ebben a pillanatban... minden hópelyhecske lehozhat valami szépet vagy rosszat oda fentről... nekünk emberek nincs más dolgunk, mint megtalálni a számunkra megfelelő kis pelyhecskét...